Az alábbiakban egy általános tájékoztatás olvasható a teljesség igénye nélkül. Minden rendszer kivitelezését a gazdaságos működés érdekében pontos gépészeti tervezés előzi meg. Minden esetben a beruházási és működési költségek és környezettudatosság összhangját kell megteremteni.
Cégünk segít megtalálni ügyfeleinknek a lehető legoptimálisabb megoldást korszerű fűtésének kialakításában. A fűtési rendszer méretezése minden esetben az építészeti kialakítás függvénye. Nagyságrendekkel kisebb fűtési rendszerre lehet szükség, egy jól hőszigetelt épületnél. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb összeget fordítunk az épületszerkezetre, akkor kevesebbe kerül a fűtési rendszer. A hőszigetelésből adódó többletköltségek rövid idő alatt megtérülnek, mivel jóval kevesebb az energiavesztesége az épületnek.
Első lépésként el kell dönteni, milyen hőforrást szeretnénk használni. Ezt befolyásolja a használat jellege és a rendelkezésre álló energiahordozó. Általános gépészetben az energiahordozó lehet: gáz, fa, pellet, elektromos áram. Gáz esetén központi fűtésnél elsősorban kondenzációs technológiával működő kazánokat ajánljuk kiemelkedő hatásfokuk miatt. A hagyományos turbós gázkazánok beruházási költsége alacsonyabb, de üzemeltetése gazdaságtalanabb.
Amennyiben nem lehetséges a központi kazánnal működő rendszer kiépítése (pl. felújításoknál), korszerű gázkonvektorok beépítésére is van lehetőség. Nagyobb légterű helyiségekhez jó hatásfokkal használhatók a gázüzemű fekete sugárzó ernyők.
Fa illetve szén esetén többféle berendezés is szóba jöhet: vegyes tüzelésű kazán, faelgázosító kazán. Itt mindenképp figyelembe kell venni, hogy az üzemeltetés felügyeletet igényel. Az egyszerű vegyes tüzelésű kazán előnye, igénytelen és szinte mindent el lehet égetni benne ami nem környezetkárosító. Szabályozhatósága érdekében kisebb rendszereknél puffer tároló beépítése szükséges. A faelgázosító kazán kényes a fa minőségére szárazságára, de hatásfoka 3-4%-kal jobb a vegyes tüzelésűhöz képest, illetve könnyebben szabályozható az égés folyamata. Kisebb rendszereknél puffer tároló beépítése lehet indokolt.
Napjainkban egyre elterjedtebbek a pellet tüzelésű kazánok. A pelletkazánok teljesen automatizáltak és nem igényelnek folyamatos felügyeletet. A gázkazánokhoz képest alacsonyabbak az üzemeltetési költségek.
Elektromos árammal lehet közvetlenül fűteni (legköltségesebb fűtés). Ez olyan helyen jöhet szóba, ahol ritkán kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet és többnyire fagyvédelemre használják.
Közvetett módon hőszivattyúval lehet megoldani a fűtést. Ezek a rendszerek hűtésre is alkalmasak.
A hőszivattyús berendezések elektromos áramot felhasználva a hőenergiát magasabb hőmérsékleti szintre emelik. Leegyszerűsítve, úgy működnek mint a háztartási hűtőgépek, csak a hűtött rész a házon kívül van. Nyáron pedig hűtött rész a lakótérben van.
A hőszivattyúkat adott hőmérsékleti körülmények között a jósági fokkal lehet jellemezni. A jósági fok megadja, hogy 1 kW befektetett elektromos energia hány kW fűtési energia nyereséget jelent.
A hőszivattyús rendszer kialakítását (levegős, talajszondás, talaj kollektoros, vizes) minden esetben a helyi adottságok határozzák meg.
A fűtőberendezés kiválasztása után a hőleadó rendszert kell kiválasztani. A fűtési hőleadó lehet konvekciós (elsősorban a levegőt melegíti pl.: radiátor) fűtés és sugárzó fűtés. Kovekciós fűtésnél a legelterjedtebb a radiátoros hőleadó. Előnye, hogy könnyen szabályozható, illetve alacsony a beruházási költség. Ugyancsak ide sorolhatjuk a Fan-Coil –os rendszereket is. Ezek a berendezések hűtésre is alkalmasak és beépített ventilátorral rendelkeznek. A légfűtés már a szellőzés témakörbe tartozik.
Sugárzó fűtések közé soroljuk a fent említett fekete sugárzókat és az egyszerű felületfűtéseket (padló-, fal-, mennyezetfűtés). Nagy előnyük, hogy infravörös sugarakkal melegítik a környezetükben lévő tárgyakat, ezáltal a levegőt kevésbé. Így alacsonyabb belső levegőhőmérséklet mellett magasabb hőérzetet biztosít. Ez a léghőmérséklet különbség ideális esetben megtakarítást jelent a radiátoros fűtéshez képest.
A felületfűtések közül a legelterjedtebb a padlófűtés, melynek a legkisebb a beruházási költsége a felületfűtések közül. A helyiség hőeloszlása az alábbi képen látható. A bútorok által takart rész gyakorlatilag nem funkcionál padlófűtésként. Hűtésre csak korlátozottan használható (napos várótermek csarnokok, nem lakótér jellegű épületek)
A falfűtés-hűtés hőeeloszlása jóval kedvezőtlenebb, mint a padlófűtésnél. A levegő keringése miatt nagy százalékban melegíti a levegőt ezért elveszíti a sugárzó fűtések előnyét. A másik hátránya, hogy a bútorok elhelyezése igen korlátozott az adott helységekben a szükséges fűtő-hűtő felület miatt.
A mennyezetfűtés-hűtés minden tekintetben a legjobb megoldást nyújtja a felületfűtések közül. Előnye, hogy nincs takart felület, érvényesül a sugárzás, a padló felületét kellemesen melegíti át a sugárzás révén. Magasabb vízhőmérséklet is megengedhető, mint padlófűtésnél. Mennyezetfűtésnél a helyiség hőeloszlása az alábbi képen látható. Hűtésnél kellemes hőérzetet biztosít a helységben.
ideális padlófűtés radiátor mennyezetfűtés
A felületfűtések csak abban az esetben gazdaságosabbak a konvekciós fűtésekhez képest, ha megfelelő szabályozással vannak ellátva és nem keletkezik túlfűtés. Amennyiben kérdése van bizalommal forduljon hozzánk. Árajánlatot személyes kapcsolatfelvétel után díjtalanul készítünk.
