Az alábbiakban egy általános tájékoztatás olvasható a teljesség igénye �nélkül. Minden rendszer kivitelezését a gazdaságos működés érdekében �pontos gépészeti tervezés előzi meg. Minden esetben a beruházási és �működési költségek és környezettudatosság összhangját kell megteremteni.

     �Cégünk segít megtalálni ügyfeleinknek a lehető legoptimálisabb �megoldást korszerű fűtésének kialakításában. A fűtési rendszer �méretezése minden esetben az építészeti kialakítás függvénye. �Nagyságrendekkel kisebb fűtési rendszerre lehet szükség, egy jól �hőszigetelt épületnél. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb összeget �fordítunk az épületszerkezetre, akkor kevesebbe kerül a fűtési rendszer. �A hőszigetelésből adódó többletköltségek rövid idő alatt megtérülnek, �mivel jóval kevesebb az energiavesztesége az épületnek.

     �Első lépésként el kell dönteni, milyen hőforrást szeretnénk használni. �Ezt befolyásolja a használat jellege és a rendelkezésre álló �energiahordozó. Általános gépészetben az energiahordozó lehet: gáz, fa, �pellet, elektromos áram. Gáz esetén központi fűtésnél elsősorban �kondenzációs technológiával működő kazánokat ajánljuk kiemelkedő �hatásfokuk miatt. A hagyományos turbós gázkazánok beruházási költsége �alacsonyabb, de üzemeltetése gazdaságtalanabb.

      �Amennyiben nem lehetséges a központi kazánnal működő rendszer kiépítése �(pl. felújításoknál), korszerű gázkonvektorok beépítésére is van �lehetőség. Nagyobb légterű helyiségekhez jó hatásfokkal használhatók a �gázüzemű fekete sugárzó ernyők.

     �Fa illetve szén esetén többféle berendezés is szóba jöhet: vegyes �tüzelésű kazán, faelgázosító kazán. Itt mindenképp figyelembe kell venni, �hogy az üzemeltetés felügyeletet igényel. Az egyszerű vegyes tüzelésű �kazán előnye, igénytelen és szinte mindent el lehet égetni benne ami nem környezetkárosító. Szabályozhatósága érdekében kisebb �rendszereknél puffer tároló beépítése szükséges. A faelgázosító kazán �kényes a fa minőségére szárazságára, de hatásfoka 3-4%-kal jobb a vegyes �tüzelésűhöz képest, illetve könnyebben szabályozható az égés folyamata. �Kisebb rendszereknél puffer tároló beépítése lehet indokolt.

     �Napjainkban egyre elterjedtebbek a pellet tüzelésű kazánok. A �pelletkazánok teljesen automatizáltak és nem igényelnek folyamatos �felügyeletet. A gázkazánokhoz képest alacsonyabbak az üzemeltetési �költségek.

     �Elektromos árammal lehet közvetlenül fűteni (legköltségesebb fűtés). Ez �olyan helyen jöhet szóba, ahol ritkán kell biztosítani a megfelelő �hőmérsékletet és többnyire fagyvédelemre használják.

     Közvetett módon hőszivattyúval lehet megoldani a fűtést. Ezek a rendszerek hűtésre is alkalmasak.

     �A hőszivattyús berendezések elektromos áramot felhasználva a hőenergiát �magasabb hőmérsékleti szintre emelik. Leegyszerűsítve, úgy működnek �mint a háztartási hűtőgépek, csak a hűtött rész a házon kívül van. �Nyáron pedig hűtött rész a lakótérben van.

     �A hőszivattyúkat adott hőmérsékleti körülmények között a jósági fokkal �lehet jellemezni. A jósági fok megadja, hogy 1 kW befektetett elektromos �energia hány kW fűtési energia nyereséget jelent.

     �A hőszivattyús rendszer kialakítását (levegős, talajszondás, talaj �kollektoros, vizes) minden esetben a helyi adottságok határozzák meg.

     �A fűtőberendezés kiválasztása után a hőleadó rendszert kell �kiválasztani. A fűtési hőleadó lehet konvekciós (elsősorban a levegőt �melegíti pl.: radiátor) fűtés és sugárzó fűtés. Kovekciós fűtésnél a �legelterjedtebb a radiátoros hőleadó. Előnye, hogy könnyen �szabályozható, illetve alacsony a beruházási költség. Ugyancsak ide �sorolhatjuk a Fan-Coil –os rendszereket is. Ezek a berendezések hűtésre �is alkalmasak és beépített ventilátorral rendelkeznek. A légfűtés már a �szellőzés témakörbe tartozik.

     �Sugárzó fűtések közé soroljuk a fent említett fekete sugárzókat és az �egyszerű felületfűtéseket (padló-, fal-, mennyezetfűtés). Nagy előnyük, �hogy infravörös sugarakkal melegítik a környezetükben lévő tárgyakat, �ezáltal a levegőt kevésbé. Így alacsonyabb belső levegőhőmérséklet �mellett magasabb hőérzetet biztosít. Ez a léghőmérséklet különbség �ideális esetben megtakarítást jelent a radiátoros fűtéshez képest.

     �A felületfűtések közül a legelterjedtebb a padlófűtés, melynek a �legkisebb a beruházási költsége a felületfűtések közül. A helyiség �hőeloszlása az alábbi képen látható. A bútorok által takart rész �gyakorlatilag nem funkcionál padlófűtésként. Hűtésre csak korlátozottan �használható (napos várótermek csarnokok, nem lakótér jellegű épületek)

     �A falfűtés-hűtés hőeeloszlása jóval kedvezőtlenebb, mint a �padlófűtésnél. A levegő keringése miatt nagy százalékban melegíti a �levegőt ezért elveszíti a sugárzó fűtések előnyét. A másik hátránya, �hogy a bútorok elhelyezése igen korlátozott az adott helységekben a �szükséges fűtő-hűtő felület miatt.

     �A mennyezetfűtés-hűtés minden tekintetben a legjobb megoldást nyújtja a �felületfűtések közül. Előnye, hogy nincs takart felület, érvényesül a �sugárzás, a padló felületét kellemesen melegíti át a sugárzás révén. �Magasabb vízhőmérséklet is megengedhető, mint padlófűtésnél. �Mennyezetfűtésnél a helyiség hőeloszlása az alábbi képen látható. �Hűtésnél kellemes hőérzetet biztosít a helységben.

 ideális                       padlófűtés                 radiátor                    mennyezetfűtés

     �A felületfűtések csak abban az esetben gazdaságosabbak a konvekciós �fűtésekhez képest, ha megfelelő szabályozással vannak ellátva és nem �keletkezik túlfűtés. Amennyiben kérdése van bizalommal forduljon �hozzánk. Árajánlatot személyes kapcsolatfelvétel után díjtalanul �készítünk.