Friss levegőre szükség van. Lehet technológiai igény vagy komfortérzet bitosítása és az egészség megőrzése a cél.

      A lakásban ahol élünk olyan természetes, hogy van levegő, de azzal nem minden esetben szembesülünk, hogy a levegőnek mennyi a páratartalma, és mennyire van elhasználódva.

     Energiatakarékosság szempontjából igyekszünk ilyenkor télen minél kevesebb meleg levegőt kiengedni otthonunkból, így csak keveset szellőztetünk, viszont az ott tartózkodásunk miatt a páratartalom egyre csak növekszik. E mellett a széndioxid koncentráció és az egyéb szennyezőanyagok koncentrációja is növekszik. Az is előfordul, hogy a lakásban tudjuk csak ilyenkor megoldani a ruhák szárítását is, mely szintén párásodáshoz vezet. Korábban a nyílászárókon keresztül biztosított volt a természetes szellőzés.

     A lakások felújításakor a nyílászáró cserék, illetve a jó hőtechnikai paraméterekkel épült új épületek esetén a jó szigetelés és a magas páratartalom következtében a lakásban penészedés indulhat meg, melynek hatékony megelőzése újabb megoldások keresését idézte elő.

Komfortérzetünket befolyásoló tényezők:

     Lakásunkban a komfortérzetet nagyon sok tényező befolyásolhatja, ilyenek többek között a levegő hőmérséklete, annak relatív páratartalma, környező felületek hőmérséklete, a levegő mozgása és iránya, testünk hőtermelése, hőleadása, a rajtunk lévő ruházat hőtartó képessége és a párolgást befolyásoló hatása. Ha fázunk lakásunkban, elsősorban felöltözünk, vagy feljebb csavarjuk a termosztátot. De ha a lakásban túl magas, vagy túl alacsony a páratartalom, akkor is kell tennünk valamit, mert nem lehet egy gombnyomással azon csökkenteni, vagy növelni. Ha alacsony a páratartalom egyszerűen elhelyezzünk párologtatót a lakás több helyén, de ha csökkenteni szükséges, mert túl magas a páratartalom, akkor is tennünk kell valamit, máskülönben a megjelennek a lakásokban a pára okozta gondok, mint a penészesedés.

Energia megtakarítási törekvések hatása:

     Ezt még tetézzük az energia megtakarítási törekvéseinkkel is, hiszen egyre korszerűbb hő- és hangszigetelést biztosító műanyag és fa nyílászárókkal, párazárófalszerkezetekkel látjuk el épületeinket. Ezek energia megtakarítás szempontjából hasznos és nélkülözhetetlen beruházások, melyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják, azonban így megszüntetjük a helyiségekben, és a helyiségek közötti légforgalmat, melynek következtében romlik a komfortérzet, és a lakásban az emberi tevékenység által termelődő nedvesség, vagy a különféle szennyező anyagok egyre jobban terhelik a lakókörnyezetünket.

     Ebből következik, hogy az energia megtakarítást eredményező beruházásaink mellett szükséges megoldanunk a lakásban lévő kevés vagy már elhasznált levegő frissítését és az egészségtelen magas pára csökkentését is. A termelt pára természetesen lakásonként más-más, családtól, szokásoktól függően változik, de elérheti akár a napi 15-17 liter vizet is. Ezt a nagy mennyiségű nedvességet a lakás levegője magában tartja mindaddig, míg egy hideg felülettel találkozva, víz formájában meg nem válik tőle, mely általában először az ablakokon jelentkezik, aztán pedig ott, ahol hidegebb felület van a hőhidaknál (pl.:sarkokban).

     Ahol a páralecsapódás megjelent, ott a penész is megtelepszik, melynek nemcsak esztétikai, egészségügyi következményi vannak, hanem az épület állagát is jelentősen veszélyezteti. Mindenképpen megoldást kell keresnünk, hogy a fent vázolt problémákat elkerüljük, az pedig nem más, minthogy a lakásunk páratartalmát optimális szinten kell tartanunk.

Páratartalom optimalizálása:

     Az emberi szervezetnek 45-50% relatív páratartalom az ideális, mely jó közérzetet biztosít. Ahhoz, hogy ezen a szinten tartsuk a levegő páratartalmát, nem elég az a szellőztetés, melyet általában szoktunk végezni. Arról nem beszélve, hogy minden egyes szellőztetéskor energiát veszítünk. Ilyenkor két lehetőség kínálkozik, mégpedig, ha kevés a pára a lakásunkban, akkor beszerzünk párásító eszközöket, ha viszont túl soknak érezzük, akkor pedig páragyűjtő készüléket használunk. Ezzel azonban nem oldottunk meg mindent, hiszen nem tudhatjuk, pontosan mikor melyik eszközre van szükségünk, sok vagy kevés az a pára, mely a lakásunkban van, illetve nem jutunk friss levegőhöz általuk, márpedig az egészséges életünkhöz erre is szükség van.

Megfelelő mesterséges szellőzés kialakítása lehet egyszerű elszívásos, vagy befúvásos és elszívásos rendszerű.

      Az egyszerű elszívásos lehet automatikusan működő, szabályozott, kis energiafelhasználású higroszabályozású szellőzési rendszer, mely a páratartalom érzékelésével, a tényleges szellőzési szükségleteknek megfelelően, helyiségenként optimalizálja, és szabályozza a légcserét.

A higroszabályozású légbevezetőket egy lakótér esetén, a tartózkodási terekbe építik be. A rendszer további része a légelvezetők, melyek a kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC) kapnak helyet, és légcsatorna köti őket össze a  folyamatos, szabályozott működésű, központi elszívó ventilátorral.

     A pára optimális szinten tartásához elengedhetetlen a folyamatosság, melyet ezek a berendezések maximálisan biztosítanak. A higroszabályozású szellőzési rendszer kialakítását célszerű már az épület tervezésekor fontolóra venni, de a rendszer utólagosan is könnyedén kialakítható.

     A befúvással rendelkező szellőztető rendszerek jóval gazdaságosabb üzemeltetésűek. Ezek a rendszerek alkalmassá tehetők fűtésre és hűtésre, hővisszanyerővel szerelhetők. Igényeknek megfelelően különböző finomságú légszűrővel szerelhetők, így az allergiás betegek számára fontos lehet a megfelelő közérzet biztosításához. Komolyabb berendezések a páratartalomszabályozást is képesek elvégezni. Azokat a berendezéseket nevezzük klímaberendezéseknek melyek a helyiség levegőjének hőmérsékletét, frisslevegő arányát páratartalmát szabályozzák. Ezekkel a berendezésekkel a helyiség hőmérséklet nagyon pontosan és dinamikusan szabályozható. Sokszor tévesen klímának nevezik a split hűtő berendezéseket is, de azok csak hűtésre és fűtésre használhatóak.

     A fenti példákon felül számtalan megoldás áll rendelkezésre a szellőzés megoldására. Nagyobb bevásárlóközpontokban az utóbbi időben terjedetek el a tetőn pontonként elhelyezett kompakt berendezések a rooftopok. Ezek a berendezések magukba foglalják a gázégőt, levegős hőszivattyút és akár hővisszanyerőt is. Ez nagy csarnokoknál alacsonyabb beruházási költség mellett gazdaságos üzemeltetést biztosít.

     A szellőztetése és klimatizálása egy adott épületnek mindig a beruházó igényeihez igazodik, legyen szó lakótérről munkahelyről vagy technológiai környezetről.

Árajánlatot személyes kapcsolatfelvétel után díjtalanul készítünk.